Segítő kezek…

Sokunk érkezik megmentő karmával ebbe az életbe. Az ilyen emberek szeretnek önzetlenül segíteni másokon, finoman érzik másik emberek rezdüléseit, könnyedén hangolódnak rá mások problémáira, élethelyzetükre, és kérés nélkül is szívesen támogatnak, istápolnak másokat. Ez nagyon jól hangzik, és dicséretes is. Jó érzés az, ha van kire számítani, ha valaki, aki igazán törődik velünk. De van ezért egy apró bibi, vagy kettő…

Az úgy nevezett megmentők akkor is harca szállnak másik lelki üdvéért, ha az éppen a túloldalon senki nem kéri. Körmük szakadtából küzdenek azért, hogy kirángassanak egy méltatlan kapcsolatból, segítsenek túlélni egy szakítást, ott vannak, ha épp borzalmas veszteséget élsz át, és összekaparnak, ha a főnök éppen megtépázta az önbizalmad, és nagyvonalúan segítenek anyagilag talpra állni, ha a helyzet úgy hozza. Akkor is ott állnak mögötted, ha nem hívod őket. Szinte olvasnak a gondolatodban, és ott teremnek minden adandó alkalommal, amikor úgy érzik, (ők, nem te!), hogy szükséged van rájuk.

Akkor is jönnek, ha te még nem érzed késznek magad rájuk, ha még nem tartasz ott a saját folyamatodban, hogy mást is beavass, akkor is jönnek, és szembesítenek, először kedvesen, utána talán kicsit durvábban is, hogy mennyire nem működnek jól bizonyos dolgok az életedben. Ők ezt a legjobb szándék mentén teszik. Mégis érezheted magad ettől kényelmetlenül, érezheted azt, hogy be jöttek a személyes teredbe, és érezheted azt is, hogy ez így neked túl gyors és túl sok. Egy ponton túl már túl soknak érzed a törődést, a támogatást, a szembesítést, a “majd én megmondom, hogy legyen” hozzáállást.

Azzal, ha folyton jön valaki, és megment minket, elveszi tőlünk a lehetőséget, hogy önállóan döntsünk, hogy a saját tempónkban vigyünk véghez egy-egy változást, hajlamosak lehetünk ellustulni, és átadni a felelősséget másnak, kvázi gyermek pozícióban tartjuk magunkat.

A megmentő és a megmentendő között észrevétlenül kialakul egy függőségi viszony, mely mind két felet korlátozza kisebb vagy nagyobb mértékben a szabadságában. Nem tudatos ez, egyszerűen energetikai kötések alakulnak ki, amik az idő előrehaladtával terhesek lehetnek.

Ha te vagy az, akit rendszeresen támogatni, segíteni “kell”, érdemes feltenni magadban a kérdést, hogy miért esik nehezedre vállalni a felelősséget krízis helyzetekben? Mi történnek akkor, ha teljesen egyedül próbálnád megoldani a problémáidat, ha egyedül hoznád meg a fontos döntéseket? Miért van szükséged mások tanácsaira, jelenlétére? Mi az, amitől félsz, ha nincs melletted támogató energia? Próbáltál-e már teljesen önállóan boldogulni az életedben?

Bátran állj ki magadért. Húzd meg a határaidat, vállalj több felelősséget a sorsod alakulása iránt! Az erő benned van, kezdj el hozzá kapcsolódni!

Ha úgy érted, te vagy az, aki öntudatlanul is magára ölti folyton folyvást a megmentő szerepét, akkor gondolkozz el azon, hogy miért teszed ezt? Mi az, ami elől a saját életedben menekülsz? Miért fontos az, hogy másik mindig segítő, kedves, megbízható embernek lássanak? Mi az, ami a saját életedben is megoldásra vár, és még sem teszel érte? Mennyi időt vesz el a saját életedből az, hogy másokon segítesz? Te vajon el tudod fogadni a segítséget? Milyen érzés arra gondolni, hogy egy hónapon keresztül csak a saját életed szereplőivel foglalkozhatsz? Mit gondolsz arról, hogy vannak dolgok, érzések, amikről nem akarsz vagy nem tudsz tudomást venni?

Egymás segítése, emberi kötelességünk, addig a pontig, amíg az minden felet emel és táplál. Amikor már a saját életem hiány szenved azért, mert én mások életét menedzselem, akkor ott már gyanús, hogy kompenzálok. Amikor már a saját energiakészletem lecsappan, mert mindenkit töltök, csak közben én üresedek ki, akkor az már felelőtlenség, magammal szemben.

segito_kezek

Ha mások segítésének szentelem az életem, az egy hivatás, szolgálat. Az egy másik ügy. De ott is kötelességem magammal, magamban jól lenni, különben a szolgálat minősége csorbul.

Ha pusztán felebaráti szeretetből érzel késztetést a “jótündérkedésre”, akkor hajrá, ne fogd vissza magad, de figyeld és tiszteled a határaidat, és a másikét is. Az egyetlen ember, akiért 100%-ban felelős vagy, az TE MAG-ad vagy! Mindenki más, csak utána jöhet!

Áldás! <3

 

Miért kezdjünk el meditálni?

meditacio

A meditáció jótékony hatását manapság egyre többen elismerik. Azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak, jobban érzik magukat a bőrükben, lazábbak, oldottabbak. Sokkal nyugodtabb életet élnek, jobb a kapcsolatuk a testükkel, így értelmezni is tudják a test jelzéseit, és könnyebben tudnak kapcsolódni a felettes énjükhöz.

Meditatív állapotban jobban meghalljuk azt a bizonyos belső hangot, ami a legjobb tanácsadónk. A rendszeres meditáció segít, hogy eddig rejtett képességeink felszínre jöjjenek. A tisztán látás, tisztán érzés, tisztán hallás nem különleges képességek, minden ember úgy születik, hogy birtokolja ezt a tudást, csak idővel elfelejtünk erre emlékezni. Ha napi, vagy heti szinten visszavonulunk magunkba, akkor érzékszerveink bizonyos idő elteltével újra kiélesednek, olyan összefüggéseket láthatunk meg ebben a különleges állapotban, ami éber tudattal szinte lehetetlen lenne.

A meditáció egyaránt frissíti és pihenteti az elmét és a testet. Akik rendszeresen gyakorolják, azok akár kevesebb alvással beérik.

A meditáló emberek jobb mentális és lelki egészségnek örvendenek, kevesebbet aggódnak, kevésbé hajlamosak a depresszióra, kevesebb az irracionális félelmet táplálnak magukban.

A meditáció jótékony fiziológiai hatásai:

  • alacsonyabb oxigén igény
  • csökkenti a légzésszámot, könnyebb légzést okoz, ezzel kíméli a tüdőt
  • kevesebb szívverés, ami kíméli a szívet
  • véráramlás serkentő
  • relaxált állapotot eredményez
  • csökkenti az érzelmi stresszt
  • segíti a műtétek utáni felépülést
  • enyhíti a pre-menstruációs panaszokat
  • erősíti az immunrendszert
  • növeli az energiaszintet, életerőt ad
  • agyfélteke harmonizáló hatású
  • kiváló fejfájás és migrén ellen
  • harmonizálja a hormon termelést
  • nyugtatja az idegrendszert

A meditáció jótékony pszichés hatásai:

  • önbizalom növelő
  • kedélyállapot javító
  • szorongás és félelem oldó hatás
  • az elme működését megtanuljuk kontrollálni
  • segíti az összpontosítást és a koncentrációt a hétköznapi tevékenységek során
  • növeli a kreativitást
  • növeli az érzelmi stabilitást
  • fejleszti az intuíciót
  • növeli a probléma megoldó készséget
  • fejleszti a tanulási képességet és a memóriát
  • gyorsabb hatékonyabb kommunikációt eredményez
  • segít gyorsabban reagálni a stressz helyzetekben
  • csökkenti az agresszivitást
  • jó hatással van az érzelmi intelligenciára is

A meditáció jótékony spirituális hatásai:

  • belső békét, harmóniát teremt
  • segít rájönni mi célból vagyunk a világon
  • segít kapcsolatot teremteni önmagunkkal
  • segít kapcsolatot teremteni magasabb dimenziókkal
  • önmagunk és mások mélyebb megértéséhez vezet
  • növeli az elfogadás érzést
  • megtapasztaljuk egy felsőbb erő létezését
  • megtapasztaljuk a legmagasabb szintű szeretet áramlását
  • erősebb belső vezetettséget érezhetünk általa
  • segít az “itt és most”-ban lenni, jelen lenni
  • megtapasztalhatjuk általa az EGY-SÉG érzését
  • életünkben megjelenik általa a szinkronicitás, azaz az egyidejűség

A meditáció végzésének egy egyszerű módja, ha vezetett meditációkat hallgatunk. Itt más dolgunk nincs, csak átadjuk magunkat a folyamatnak. Az általam vezetett meditáció mindig egy adott témában zajlik. Elengedünk, kapcsolatot tisztítunk, bőséget teremtünk, találkozunk a bennünk élő gyermeki, női vagy anyai minőséggel stb.

A meditáció hossza kb.  35-45 perc, ezt követően közösen megbeszéljük az élményeket, tapasztalásokat.

A témához illő Aura Soma színesszenciával, vagy kvintesszenciával növelem a meditáció hatékonyságát.

Ha ilyen jellegű igényed van, kérlek, vedd fel velem a kapcsolatot! 🙂

 

 

Apák napjára

Apám nem volt tökéletes, mégis rajongásig imádtam. Féltem tőle, sokszor bántott, de mindig vigyázott rám, és gondoskodott is rólam, minden egyes napon, amit közösen töltöttünk. Nem volt megfelelő férfi minta, igazán jó férj sem. DE tudom, hogy minden áldott pillanatban a tőle telhető maximumot adta, Nekem, nekünk. Évekig haragudtam, rá, hogy csak ilyen kevés időt jutott nekem belőle, éveken át éreztem fájdalmat, amiatt, hogy ilyen korán elvesztettem. Éveken át hibáztattam, hogy nem volt elég jó Apám. Éveken át hittem el, hogy minden Férfit elvesztek, akit így szeretek. Ma már tudom, hogy számomra ő volt a tökéletes választás. Elég jó volt, Nekem. Én választottam őt, én kértem, hogy tanítson, tőle kaptam meg igen korán a legintenzívebb beavatásaimat, amikért szívemből hálás vagyok. Ma már tudom, azokkal tanított a legtöbbet nekem az életről, önmagamról, amiért a legjobban neheztelten rá.

Igen, hiányzik még ma is, és jó lenne, ha még itt lenne. De nincs, mert így döntött. Tisztelem érte. Nem haragszom, nem hibáztatom, nem várok el, egyszerűen csak köszönöm, hogy vállalt engem, és a közös történetet. Nekünk ebben az életben ennyi jutott. De tudom, hogy még találkozunk! És ha két Lélek között ilyen erős a kapocs, akkor nem marad más csak a Szeretet. <3

Becsüld meg az édesapád, amíg él, akár milyen is a viszonyotok, akár milyen embernek is tartod, Ő a Te Mestered! Légy hálás minden tapasztalásért, és Tanításért, tudd, hogy Te kérted tőle. Olyan sok időt pazarolunk el a közösből haragra, neheztelésre, elvárásokra, büntetésekre. Ha minden mögött a Szeretetet kezded el keresni, rálátsz egy nagyobb rendre, így talán akkor könnyebb a sértettséget is elengedni.

Ha pedig már nem él Édesapád, nyújts egy gyertyát neki, és ápold a szívedben az emlékét, gondolj rá hálával és szeretettel.

Szeretlek Apa! Büszke vagyok, hogy a Lányod lehetek, és büszke vagyok arra, a Nőre, akivé válhattam Általad, de már Nélküled! <3

apa-lanya

 

Miért éppen tánc?

A zene szeretete csecsemő korom óta velem van. A véremben van a zene és a tánc. Amióta az eszemet tudom táncoltam. Egyedül, csoportban, iskolában, diszkóban…Bármikor rossz kedvem volt, a zene mindig ki tudott billenteni, kis tudott húzni a legmélyebb gödörből. Mindig mondom, ha már a zenét sem kívánom, ha már az sem segít, akkor valóban nagy baj van. 🙂

A zenélés és a zenére való mozgás az önkifejezés egyik fejlett módja. A táncon keresztül lehetőségünk nyílik érzések, történek eljátszására, kimozogjuk magunkból azt, ami bennünk van. A zene és a tánc a Lelkünkkel kapcsol össze. A testünk képes megjeleníteni ezen keresztül valamit a fizikai világban, amit szavakkal talán nehéz lenne.

A mozgás segíti elindítani az energiát. Olyan érzések, gondolatok bukkannak felszínre általa, amiről talán még mi sem tudtunk. A testen keresztül tudunk kapcsolódni a bennünk szunnyadó Isteni lényhez, test-lélek-szellem képes együtt áramolni a tánc segítségével.

A tánc számomra fantasztikus szabadságot biztosít. Amikor végre azt tehetem, amihez kedvem van, amikor megmutathatom, hogy ki is vagyok én , ott mélyen, legbelül. Leomlanak a szerepek, a maszkok, és a korlátok. A szabályokat sosem szerettem. Számomra a tánc szabad, végtelen, határtalan! <3

A szabadtánc lehetőséget teremt arra, hogy megismerd önmagad. Hogy merj kilépni a keretekből, hogy merj mást és máshogy csinálni, mint ahogy eddig tetted. A közös tánc felszínre hozza azt az éned, ami eddig eldugva maradt. Célom, hogy megtalálod a saját ritmusod, a saját táncod, a saját utad! Most talán még csak egy tánc erejéig, de idővel talán ettől messzebb is merészkedhetünk… 🙂

A testünkben, izmainkban, idegrendszerünkben iszonyat sok feszültség van elraktározva. Számos idegpálya van a testünkben, amit nem is használunk. A tánc oldja ezeket a blokkokat, és újra formálja rendszert. Segít az agyféltekék harmonizálásában, hiszen dominánsan a jobb agyféltekénket használjuk a tánc során.

Ha úgy érzed kedvet kaptál, csatlakozz jókedvű kis Csapatunkhoz a Divine Dance programunkon, garantáltan nem fogod megbánni! 😉

Várlak szeretettel! 🙂

Divine_Dance

Mária Magdolna üzenete a Divine Dance résztvevőinek

Köszöntelek benneteket, Mária Magdaléna vagyok. Oly csodás, hogy így összegyűltök és táncoltok. Nincs bennetek más, csak a szeretet szándéka, és az adni vágyás.

Gyönyörű misztérium ez, amikor egy Nő ily módon meg tudni nyílni és elkezdi kisugározni a világba a Kelyhének ajándékait. Nincs más dolgotok, csak tenni ezt a hét mindennapján. Nem szükséges ehhez összegyűlni, ne ragaszkodj ahhoz, hogy ez csak ilyen szervezett keretek között tud megtörténni.

Engedd bátran szabadon az érzéseidet, a mozdulataidat, vedd fel azt a ruhát, amit éppen szeretnél, rúzsozd ki a szád, ha éppen akkor van kedved, fond be a hajad, vagy tégy mindig azt, amihez kedved van, amit a belső hangod diktál! Ne várj engedélyre, ne várj arra, hogy valaki az áldását adja. Egyszerűen csak engedd meg magadnak a szabadságot, hogy önmagad légy!  Engedd meg a mosolyt, a könnyeket, engedd meg magadnak a felhőtlen öröm érzését. Sugározd a Szeretetet, sugározd ki a Fényed, sugározd ki a Lényed esszenciáját bármerre lépsz. Pörögj-forogj, mint egy kislány, mosolyogj, vagy vonulj vissza, ha épp úgy tartja a kedved. Tudd, hogy bármit megtehetsz! Bármit, amivel nem ártasz önmagadnak és nem bántasz vele másokat. Ilyen egyszerű az Élet.

Ezt jöttem én is tanítani. Sokan akkor még nem értettek meg, nem tudták elfogadni, hogy én minden körülmények között a Lélek útját jöttem járni. Nem tántorított meg semmilyen Istenség, sem ember. Én a Teremtő Szolgáló Leánya voltam, Őneki tartoztam egyedül engedelmességgel. Minden más keret, melybe bele akartak erőszakolni, azt kívánta Tőlem, hogy tépjem szét, hogy törjek ki belőle. És én ezt tettem, minden egyes alkalommal, amikor meg kellett tennem. Merj Te is ugyan így cselekedni!

Hiszen azért vagy most itt, hogy ezt megtanuld. De valójában nem tanulnod kell, csak emlékezni arra, amit a Lelked már régen tud, amire Ő emlékszik, ha hagyod. Add át magad ennek a sodrásnak, az áramlásnak, add át magad a szavaknak, add át magad az Érzésnek, add át magad az Életnek!

Ha nincs már benned akarás, hanem egyszerűen csak adod, ami a Kelyhedből éppen előtörni készül, öröm fogja az utadat bearanyozni. Ha már nem kapni akarsz, rájössz, hogy elég, ha befogadsz. Ne hagyd soha a Szent Kelyhed és a Szíved kiürülni!

Mindig figyelj arra, hogy legyen benne a táplálék! Táplálék önmagad, és mások számára!

És nem azért szükséges ezt megtenned, mert én azt mondom, vagy mert most arra kérlek. Tedd ezt meg Önmagadért, hiszen Nőként a Világot jöttél felvirágoztatni. Ha Te jól érzed magad a Testedben, minden virágba borul körülötted!

Merd a saját utadat járni, merd a saját táncodat táncolni! Senki, vagy semmi nem tarthat vissza, csak önmagad és a félelmeid! Merj szikrázni, ragyogóan kitűnni a tömegből, mert más lenni, merj szeretni!

Ha ezt nem teszed, gyakorlatilag értelmetlen az élet, egy vegetáció csupán. Engedd, hogy rád süssön a nap, hogy cirógassa arcodat a szél, hogy érintsék az esőcseppek a bőröd, hogy érezd a meleg pocsolyát a talpad alatt. Oly sok csoda van a világban, csak nyitottá kell válni rá!

Nem kell szebbnek, jobbnak lenne, pont úgy vagy jó, ahogy vagy! Ezt minden egyes alkalommal elmondom, mert még mindig nem hiszitek el nekem. Azt hiszitek, jobbá kell válnotok. De ez csak illúzió! Mindenki úgy tökéletes, ahogy van. Kezd el kibontani azt a csodát, amiért ebbe az inkarnációba érkeztél! Egyedül, vagy segítséggel. Mindenki a maga képességeihez mérten. Nem az számít, hogy milyen hosszú az út, és milyen rögös. Az számít, hogy indulj el rajta!

Ha nehéznek tűnik, akkor se torpanj meg! A könnyű utak ritkán járnak boldog végkifejlettel! Merd mindig a hosszabb, a rögösebb utat választani! Meglátod, ezen tudod Te majd a saját Kincsedet kicsomagolni.

Szeretettel gondolok Rátok! Hívjatok, ha úgy érzitek a segítségemre van szükségetek, a hét minden napján, a nap minden órájában itt vagyok veletek!

Divine dance

Félek, ha meglátsz, majd nem tetszem…

A párkapcsolat a legerőteljesebb tükör, amivel találkozhatunk. Talán egy kapcsolódásunk sem tud benyomni rajtunk annyi gombot, mint a Párunk. Valójában erre is szerződtünk, hónapokra, évekre, vagy életre, hogy segítsük egymást a fejlődésben. A félelmeim, a hiányaim, a zsigeri reakcióm csak egy másik fél tudja ilyen markánsan előcsalogatni.

Hogy miért van erre szükség? Miért kellenek a drámák, a jelenetek, a kétségek, a sírások, a nagy összeveszések és a nagy kibékülések? Azért, hogy rávilágítsanak arra, amit eddig nem tudtál magadról, vagy esetleg sejtetted, de nem tulajdonítottál nagy jelentőséget ezeknek. Egy kis szellő talán még jól is esik, ha hideg, akkor kellemtelen, de pár óra múlva már nem is emlékszel rá. Egy nagy viharról napokig beszélünk, egy tornádót már el is neveznek, fel is jegyeznek.

Így van ez valahogy a párkapcsolatokban is. Ha jön valaki, aki kiforgat minket a “négy sarkunkból”, akkor azt nehéz figyelmen kívül hagyni. lehet őt szeretni, lehet őt gyűlölni, de egy biztos, valami fontos leckét hoz számunkra, valami fontos dolgot tanít nekünk. Első sorban önmagunkról. Persze ezt nehéz néha felismerni, főleg, ha érzelmileg nagyon érintve vagyunk a témában, de félretesszük az EGO-t, és levesszük a szemünk elől a napellenzőt, akkor akár hálásak is lehetünk! Miért? Azért mert egy másik ember szemüvegén keresztül minden esetben másképp láthatjuk önmagunkat is.

Mégis gyakran menekülünk ezekből a helyzetekből. Ami kimozdít a komfortzónánkból, az kiszolgáltatottá tesz. Az ismeretlen talaj az bizonytalanná tesz, aki bizonytalan, akinek kétségei vannak, az fél. Sok ember ilyenkor támad, sokan inkább menekülőre fogják a dolgot….Ismét jön a kérdés: de miért?

felelem

Az, hogy valaki előtt megmutassuk a sebezhetőségeinket, őszintén feltárjuk a hiányosságainkat, felvállaljuk magunkat, az nagyon ijesztő. Testben lemeztelenedni egy dolog, a nagy kihívás Lélekben meztelenné válni egymás előtt. Megmutatni azt, aki vagyok, maszkok, és szerepek nélkül. Megtenni mindezt úgy, hogy sokszor mi magunk sem vagyunk felkészülve arra, akik a lelkünk mélyen vagyunk. A legnagyobb Kincset véleményem szerint mégis ezek a kapcsolatok rejtik. Azok a kapcsolódások, amik csontig hatolnak, amik az ösztön lényünket felébresztik, amikben mi magunk sem ismerünk magunkra. Ezekben a kapcsolatunk kezdünk el igazán élni, ezek a kapcsolódásokban kezd el az kibomlani, hogy mi végre is születtünk le ide, ebbe a testbe. Ennek ellenére lehet továbbra is ijesztő ez a kaland, érthető, ha tele vagy félelemmel, aggódsz, hogy mi lesz, ha a valódi Lényed nem tetszik a Nagy Ő-nek. Igen ez is benne van a pakliban. Igen, a közös utazás egy pontján kiderülhet, hogy Te sem az vagy már, mint akinek gondoltad magad, de akkor is add meg neki az esélyt! Mi van, ha így is kellesz? Mi van, ha a sebezhetőséged még vonzóbbá tesz az ő szemében? Mi van akkor, ha válaszként ő is ledobja álarcait, és ott áll majd veled szemben, tele kétségekkel, félelmekkel, hibákkal, és erényekkel?

Tudod mi lesz? Igazivá váltok! Hitelessé, önmagok és egymás szemében…Félelmetes, ijesztő, kockázatos, tudom. De hiszem, hogy ez járható út, hiszem, hogy ez maga a Csoda!

Élet és halál kapui

Minden Lélek céllal érkezik a Föld nevű bolygóra. Ez nem büntetés, nem száműzetés, nem is jutalom, ha Te is itt vagy, és olvasod a soraim, akkor a Te döntésed volt, hogy a Terrára inkarnálódj. Úgy döntöttél, hogy eljössz ide tapasztalni, érzéseket átélni. Ehhez választottal magadnak családot, lakhelyet, testet és sok-sok szereplőt az életedhez. Lélekként összeállítottak egy tervet, amit szeretnél végrehajtani. Rendezni szeretnéd az adósságaid más Lelkek irányába és talán más Lelkek is rendezik feléd az adósságukat.

Továbbra sem beszélek sem büntetésről, sem jutalomról. Az univerzum az ok-okozat elvén működik. Bármit teszünk, annak valamilyen hatása, következménye van. Ez mindig is így volt és mindig is így lesz.

A Lélek célja hogy vállalásait, feladatait megcsinálja. Ehhez keresi az utat, a lehetőségeket, a segítőket, támogatókat. Ha ezek a célok távolodni kezdenek, az eredeti vállalások elúszni látszanak, a Lélek elkezd figyelmeztető jelzéseket adni a Személyiségnek. Ez lehet egy baleset, egy betegség, egy tragikus esemény. Ezzel próbálja biztosítani, hogy a terv újból előtérbe kerüljön, legyen esély azt megvalósítani.

Ha ennek ellenére sem történik változás, de úgy érzi még van esély elérni a vágyott célt, amit maga elé tűzött, akkor újabb figyelmeztetés következik. Azonban ha a Lélek és az égiek azt érzik esélytelen, hogy ebből a tervből bármi is kisüljön, a Lélek úgy dönt elhagyja ezt a testet. Egy következő inkarnációban fogja a kívánt tapasztalatokat begyűjteni.

Ha a lélek úgy dönt, hogy marad, akkor nagyon gyakran szintugrás következik. Akkor talán új feladatokat is vállal. Ehhez mindig kap szükséges támogatást.

Ha a kilépés mellett dönt a lélek akkor is megértően szeretettel fogadják döntését az égiek. Nincs harag, nincs hibáztatás, nincs kirekesztés, nincs büntetés sem.

Szabad akaratunkból lépünk az Életbe és szabad akaratból is távozunk.

Figyelj hát, hogy megleld a célod, és járd az utad! A legjobb iránytű mindig a szíved lesz. Ha jó emberekkel és szép élményekkel gazdagodsz akkor jó ösvényen jársz. Ha sok a buktató és akadály, a rossz érzések dominálnak benned, betegség, balesetek, tragikus esetek kísérik lépteid, akkor valószínűleg letévedtél s helyes útról. De ne csüggedj! Bármikor visszatalálhatsz, a szabad akarat ad erre is lehetőséget. Csak kérdezd a szíved, hogy merre menj! A halkan, de biztosan súgja majd a választ.

szabad akarat

Miért menekülünk önmagunk elől?

Foglalkoztat a kérdés, hogy vajon miért menekülünk bizonyos lépések megtétele elől? Miért félünk változtatni? Miért lépünk olyan nehezen ki egy rossz kapcsolatból? Miért maradunk benne egy stresszes, vagy méltatlan helyzetben? Gyávaságból? Kényelemből? Félelemből?

Én azt tapasztalom, hogy az emberek jelentős része csak akkor lép, ha már nagyon gázos a helyzet, ha már elviselhetetlennek ítéli a helyzetet, amiben van. Valahogy arra játszanak, hogy az élet majd megoldja helyettük, vagy ami ennél is gyakoribb, hogy ha nem vesznek tudomást a problémákról, akkor azok nincsenek. A hárítás kényelmes megoldás. Bár el kell ismerni az esetek jelentős százalékában nem tudatos.

Tegyük fel, hogy felismerem az életemben helyzetet, amivel kezdenem kell valamit. Igen, tudom, hogy dolgom van vele, hogy irritál, hogy görcsös leszek tőle, hogy nem komfortos már benne lennem. Oké. De mit tegyek ekkor? Hárítani már nem akarok, talán azt is beismerem, hogy nem a másik fél, a kormány, a világ, a gazdaság, a főnököm, az anyám stb hibás, hogy ebben vagyok, hanem én is része voltam a folyamatnak, ami ebbe a helyzetbe juttatott. Ezt nevezik felelősségvállalásnak.

Ez önmagában nem elég, de az első és a legfontosabb lépés, szerintem. Innen tudok változtatni magamon, az életemen, a környezetemen. Ehhez kell nagy adag bátorság, némi lelkierő. Erő, és tettrekészség, hogy elinduljak. Mérlegelnem kell, hogy egyedül képes vagyok-e véghez vinni ezt a változást, van e hozzá külső vagy belső lehetőségem. Könnyen előfordulhat, hogy úgy fest, minden adott, csak épp belül nem állok még készen, vagy nem rendelkezem azzal a tulajdonsággal, tudással, készséggel, ami szükséges a helyzet rendezéséhez.

Mit teszek ilyenkor? Alkalmassá válok a probléma/helyzet megoldására. Ha úgy ítélem, hogy egyedül nem megy, akkor segítséget kérek. Baráttól, kollégától, kedvesemtől, szülőmtől, szakembertől,bárkitől, akiben bízok, akinek a szava értéket képvisel számomra. Na ehhez kellhet újra bátorság. Beismerni, felismerni a saját kompetencia határaimat, és tiszteletben tartani azokat. Nem ülök motorra, amíg nincs rá jogosítványom. Nem kezdem el megszerelni a mosógépet, mert nem értek hozzá. A szemetet kiviszem, ha tele van a kuka, mert képes vagyok rá, és büdös is lesz a lakás, ha ezt elmulasztom. Gyakorlatias gondolkodásunkat nem árt megőrizni minden helyzetben! 🙂

Ha eddig eljutottunk, már kifejezetten elégedettek lehetünk önmagunkkal, hiszen már félúton járunk. Ha folytatni szeretnéd az utat, itt nem szabad feladnod, sem megtorpannod! Ha tudsz, és mersz segítséget kérni, akkor eljutsz egy következő szintre: változni kezdesz, és minden és mindenki más is változik körülötted. Nem feltétlenül a munkahelyed, vagy szerelmed lesz más, egyszerűen Te tekintesz rájuk másként, vagy ők reagálnak máshogy az új énedre. Új tettek, új reakciók! Ez mindig így van. 😉

Na most lehet szükséged a legnagyobb adag bátorságra, hogy kitarts a döntéseid, az utad mellett, mert garantáltan lesz, aki a régi állapotot szeretné konzerválni, akinek nem lesz ínyére a változásod. Ezzel ne törődj! Te csak menj előre, és bízz magadban, bízz a folyamatban, és abban, hogy ez elvezet Téged valahová, ami igazán a Tiéd! Sokan elhibázzák azzal, hogy visszalépnek, az első akadálynál elbizonytalanodnak. érthető, az új az ismeretlen lehet félelmetes, kiszámíthatatlan. De mi van ha csodás, nagyszerű, könnyed, boldog, és mérhetetlenül szabad? Mi van, ha az út végén olyan valaki vár, aki számodra a legfontosabb: ÖNMAGAD?terapia_pillangosziget

Ez csak akkor derül ki, ha végig mész úton, ha mersz beleállni, ha mered minden kereszteződés után folytatni. Ha elsőre nem megy? Ne keseredj el, ne bántsd magad érte! Próbáld újra, és folytasd! Az Erő közben megjön hozzá, csak legyen Hited!

Bon voyage! 🙂

Mit tegyek, ha az ikerlángom nem tudja a fizikaiban választani a kapcsolódást?

Talán Te is tapasztalod a bőrödön, hogy megtaláltad az ikerlángodat, még sem sikerül egyesülni vele, még ha ezt a Két lélek vállalta is egykoron. Talán még nincsen kész rá, vagy ő nem jár spirituális úton fogalma nincs róla, hogy mi is ennek a földön túli szerelemnek a feladata, hogy milyen akadályok felszámolása szükséges ahhoz, hogy valóban párkapcsolat, vagy család lehessen ebből a kapcsolódásából.

Mária Magdolna Fénymesternő segítségét kértem, hogy magyarázza el nekem, hogy lehet, hogy az egyik fél dolgozik magán, tesz a kapcsolati terhek tisztulásáért, halad az útján, még a  másik fél úgy tűnik, fényévekre le van maradva.

Talán a következő sorok Neked is segíthetnek, amennyiben hasonló helyzetben jársz:

A Lélek meghasad. Egy napon a dualitásba vágyott, megélni, megtapasztalni a Földi lét kihívásait. Nem tudta, nem láthatta előre mit fog tenni, meddig tud a tudatossága süllyedni, hisz mindennél jobban vágyott tapasztalni. Tapasztalni a hiányt, majd az abból adódó újra egyedülést. Nincs jó vagy rossz döntés, vég nélküli utazás van, megtapasztalás. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál.

Amikor a lélek úgy dönt, hogy megtapasztalja önmagát, a saját árnyékait, a saját mélységeit, a Fény küldöttei, mi Égiek, tenni semmit nem tudunk, egyszerűen elfogadjuk, hogy Ő választotta ezt a tapasztalást, és szeretetünk soha nem szűnik felé. Mindig sugározzuk a Szeretetet és a Fényt felé, hogy a Lélek egy napon, amikor készen áll rá, újra elkezdjen emlékezni, és tudjon emelkedni. Emelkedni fel vissza a Fénybe, az Ő hazájába, ahonnan Ő jött. Ne kérdezd hát, hogy meddig tart ez a folyamat, mert ez minden esetben a Lélek szabad döntése. Ne kérdezd, hogy miért alakult így? Egyszerűen a Lélek hozott egy döntést, és elkezdte annak a megtapasztalását. Nincs más dolgod Neked sem, mint sugározni felé a Fényt és a Szeretetet.  Hinni benne. Tartani őt a Szívedből érkező őszinte szeretettel! Minél inkább tudod őt ott megtartani, annál inkább fog tudni emlékezni az Ő lélek küldetésére. De az rajta áll, hogy tudja-e azt választani. Neked nem áll jogodban eltéríteni őt az útjáról, amit ide a Földre kibontani jött, nem áll módodban befolyásolni őt.

Minden alkalommal, amikor ítélkezel felette, amikor lemondasz róla, amikor megvetéssel gondolsz rá, amikor úgy érzed, hogy csalódtál benne, akkor ő is csalódik magában, és még mélyebbre süllyed a megtapasztalásban. Az egyetlen, amit tehetsz, hogy hiszel és bízol benne, a Lélekben, aki ezt a megtapasztalást választotta. Ő választotta, meg is tudja oldani. Talán nem látod most még, hogy hova is vezet ez. A Lélek minden esetben a saját megtapasztalását járja, saját útján keresztül fogja meggyógyítani önmagát. Ha nem ebben az életben, akkor egy következő életben. Neked semmi más dolgod nincs, csupán, hogy higgy és bízz benne, és hagyd őt szabadon tapasztalni. Küld felé a Szeretetet, ami nem feltételekhez kötött. Ami akkor is jár neki, ha azt választja, hogy bántja, megsebzi, vagy megsemmisíti önmagát, hogy elfordul a Fénytől. Tartsd tiszteletben az Ő döntését!

Az elme azt mondja, hogy olvass be neki, hogy vágd az igazadat az arcába, hogy kezdeményezz, konfrontálódj. A Lélek azt mondja, hogy várj türelemmel egészen addig, amíg ő képes befogadni a Fényed, a Szereteted, amikor ő kéri ki a véleményed, a tanácsod. Várd ki, amikor olyan közel lesztek, hogy a Te tükrödben önmagát kezdi el látni. Várd ki a pillanatot, amikor ő kéri, hogy szembesítsd önmagával.

Minden alkalommal, amikor arra emlékezteted Őt, hogy nem elég jó, akkor pontosan arra emlékezteted, amit feledni szeretne. Ha szeretnéd őt emelni, a bizalmadat kell neki odaadni. Erre az elme megint azt mondja, ne tedd! Előbb bizonyítson, tegyen le valamit az asztalra, akkor majd talán bízol benne, akkor majd szeretheted. de valójában ez nem így működik! Előbb kell neki megnyitni a szíved, és sugároznod felé a szeretetet.

Az elme sokszor lehiteti veled, hogy külön vagy, hogy jobb vagy nála, tudatosabb…. De a Lélek nem viszonyítja magát senkihez, a Lélek csak megtapasztalja önmagát, nem minősíti, hogy ez jó, vagy rossz, hogy szép vagy csúnya. Egyszerűen csak létezik, és halad.

Szeretettel tudod a Lélekpárod változtatni, anélkül, hogy megváltoztatni akarnád. A Lélek minden pillanatban tud választani, hogy a Fény mentén halad, hogy választ-e Téged, a közös utazást, vagy választja inkább azt az utat, amin jelenleg is jár. Ne tedd a saját boldogságodat az ő választásától függővé! Egyszerűen csak adj teret magadban annak a hatalmas szeretetnek, ami irányába kitörni készül. a Többi nem a Te dolgod.

Tudom, az elme megint azt mondja, oly sokat adtam már neki, és nem kaptam semmi viszonzást. De ez nem lényeges. A valód szeretet nem vár viszonzást. A valódi szeretet az, amikor adom, mert adni szeretném, és nem érdekel, hogy a másik mit kezd vele. Amíg méricskéled az adott és kapod szeretet mennyiségét, valójában azt jelenti, hogy nem szereted őt feltétel nélkül, tele vagy félelemmel, hogy átver, hogy kihasznál. De Te csak szeresd!

ikerlang_pillangosziget

Mária Magdolna: márciusi energiák

Köszöntelek, Mária Magdaléna vagyok!

Sok változás zajlik most a világban, erős energiák munkálkodnak, kavarognak az energiák, mint örvény, mint forgószél. Sokan fogjátok ezt most érezni. Fenekestül fordul fel sokatok élete. De valójában ez egy nagyszerű lehetőség számotokra, lehetőség a változtatásra. Ahogy a Tarotban az Akasztott ember kártyája mutatja, lehetőséged van az életedre egy új, egy másik nézőpontból nézni az életedre. Szemlélj minden picit másképp, és gondolkozz el rajta, hogy vajon miért így alakult. Add át magad a történéseknek, ne akarj ellenállni, próbáld a dolgok mélyebb értelmét keresni. Számos váratlan, és sokak számára talán furcsa esemény fog történni. A hajnal hasad, pirkad, hagyd a szívedben a Fényt gyűlni. Ez a Fény lassan a Földet fogja bevilágítani. De nem kint kell ezt a Fényt keresni, hanem a Te szívedben kell azt meggyújtani.

Mindenben segítek Benneteket, amikor hívtok. Kérjetek bátran, kérni nem szégyen! Itt vagyok veletek, és támogatlak mindenben, de csak ha ezt kéritek.

A lelked egy virágos kert. Tápláld a benne nyíló virágokat, tápláld őket szeretettel, és tápláld őket lelked fényével. Kezd el a gazokat kigyomlálni, és hagyd ezt a kertet virágba borulni. Eljön az idő, amikor a bimbóból a gyönyörű virág lesz, de most kell ahhoz a magokat elvetni. A sok eső táplálja a talajt, a Te hited, és a könnycseppek, amiket ezekben a nehéz időkben elhullatsz, szintén táplálják a Te kerted. Nehéz idők vannak most, de ne kezd el kételkedni, hited próbája ez az időszak. Kezdj el felülemelkedni a napi problémákon, és minden figyelmet kezd el önmagadra fordítani. Felelősséggel kizárólag önmagadért tartozol! Ne akarj a más kertjében rendet tenni, amíg a tiedben is van mit gazolni! A szeretet lesz a gyógyír sebzett szívekre. Kezd el magad szeretni! Csodálatos ajándékok várnak rád kibontakozóban, csak mert elhinni.

Nagyon sok változás zajlik most a Föld légkörében, ezeket az erős energiahullámokat, lökéseket tudjátok most érzékelni. Nem kell tőle megijedni, hamarosan újra helyreáll a rend. Dimenzióváltás zajlik éppen, de legfőképp önmagatokban kell a dimenziót váltani. Ne kívülről várd a segítséget, kezd el magad is érte tenni! Aki mindig másra vár, az lemarad arról, gogy a saját életet alakítsa. Légy biztos magadban, hozz döntéseket, és ne hagyd magad meghátrálni. Amikor kétségek gyötörnek, erősítsd meg a hited! Az égiek itt vannak veled, támogatunk mindenben, de a konkrét lépéseket az életedben neked kell megtenned!

A tavasz virágaival egy új minőség fog benned is kinyílni. Ha jól tudod ezeket az apró pici magokat a gondolataid erejével, és a szíved szeretetével táplálni. Kerüld a túlzásokat, a szélsőségek soha nem vezetnek jó irányba! Keress inkább szelíd megoldásokat, azok visznek közelebb a céljaidhoz. Az útnak soha nincs vége, de neked járnod kell rajta. És nem a cél a fontos, hanem az utazás maga. Élvezd hát!

Ne akarj minden apró lépésről tudni, mert akkor elfelejted az utat élvezni. Légy vidám, légy, szabad, légy könnyű! Biciklizz a rakparton a szélben, nézd a Duna hullámait, keresd a napsugarakat az égen. Az élet számos csodálatos ajándékkal van tele, kezd el ezeket az apróságokat megfigyelni, értékelni. Légy hálás azért, hogy élsz, különösen ezekben a terhes időkben. Nagyon sok minden zajlik, fontos átalakulásnak lehetsz a részese. És nincs más dolgod, csak értékelni az életet, amit a Teremtőtől kaptál.

Köszönjük, hogy vállaltad ezt a küldetést, fontos a jelenléted számunkra. Minden életnek funkciója van itt a Földön.

Kezdjetek el élni, és kezdjétek el végre egymást szeretni. Meglátjátok, hamarosan minden újra virágba fog borulni!

tavasz_viragok

Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás