Nyílj meg!

Szeretem a különböző jós és egyéb kártyacsomagokat használni, mindig különleges izgalommal tölt el, hogy adott kérdésre, milyen választ kapok a lapokból. Nem mintha a válaszok nem bennem lennének, de kíváncsi vagyok, az égiek vajon mit üzennek nekem abban a pillanatban.
Egy problémás élethelyzettel kapcsolatban egy hét alatt már harmadszorra húztam a „Nyílj meg!”kártyát, de valahogy nem akartam megérteni a jelentését.

Keressem telefonon fel az illetőt, vagy írjak neki? Mégis hol? Facebookon, viberen, esetleg e-mailen, vagy dobjak rá egy sms-t, azt biztos megkapja. Nincs könnyű dolga az ember lányának, ha napjainkban a megfelelő kommunikációs csatornát próbálja megtalálni… Legyek vicces, vagy határozott, térjek rögtön a tárgyra, vagy csak langyos felszínes beszélgetéssel puhatolózzak nála? Mit fog szólni? Örülni fog? Megretten? Kihátrál? Pillanatok alatt kérdések tucatjai lepték el az agyam.
Elég nyitottnak és őszintének érzem magam. Már nem érdekel, hogy mit gondol az illető személy velem kapcsolatban, úgy érzem, teljesen felmerem vállalni magam előtte, most mégis mit akar ez a kártya??? Mit akarnak nekem üzenni ezzel?
Kezdeményezzek én? Már megint én? Jajj, ne már! Amúgy is, az olyan erős férfi energia, nem akarok én nyomulni! Aztán valahogy abba maradtak a kérdések, egyszerűen a Sorsra bíztam magam. Ha úgy kell lennie, találkozunk, és akkor majd őszintén felfedem magam, az érzésimet, a gondolataimat, a vágyaimat.
Lefeküdtem, átgondoltam a dolgaim, beszélgettem picit a Jóistennel, az Angyalaimmal, és akkor egyszer csak bevillant egy kép. Egy rózsabimbót láttam, ami éppen gyönyörű virággá nyílik. Hát ez az! Erről van itt szó, kérem!

1279943084

Maga a megnyílás aktív, de utána a nyíltság teljesen passzív. A rózsa várja megfelelő időt, és amikor úgy érzi, hogy készen áll, kinyílik a Világra. Nem azért, hogy megcsodálják szépségét, nem azért, hogy megszagolják finom illatát, hanem mert tudja, hogy ez a dolga, sejtszinten belé van ez programozva. Isten erre teremtette. Ez a természet rendje. És nem foglalkozik vele, hogy szebb színű-e, mint a szomszédja, hogy elég illatos-e, egyszerűen csak kinyílik. És várja, hogy megszagolják, hogy gyönyörködjenek a szépségében, azok, akik arra Őt érdemesnek tartják. Nem akar másnak látszani, nagyobb fejű lenni, vagy még vörösebb, egyszerűen ő „csak” egy rózsa. Lehetne kevesebb tüskéje, akkor talán többen érintenék, de lehetne több is, akkor senki nem tudná leszakítani. De Ő épp olyan rózsa, amilyennek lennie kell.
Valami fontosat értettem meg az éjjel. A megnyílás nem egyenlő a kezdeményezéssel, az őszinteségi rohamokkal, a közlési kényszerrel. Nem is egy mesterségesen generált folyamat, és soha nem egy bizonyos cél elérése érdekében történik. Egyszerűen egy természetes, lágy, passzív folyamat, amiben felvállalom magam a világ előtt, és megmutatom magam a világnak, várom, hogy közelebb jöjjön hozzám az, aki vonzónak, szépnek, értékesnek talál. Nem akarok hatni a környezetemre, de bizonyos emberekre mégis fogok. Hogy milyennek lát valaki a megnyílás után, azt nem fontos, az az Ő magánügye. Én csak megnyílok, virágzok, illatozok, mert ez a dolgom. A többit meg a Teremtőre bízom…

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás